T�CS�K

2001-2004

T�cs�k egy nagyon kicsi helyre bez�rva �lt sok t�rs�val. Amikor elmentem, hogy vegyek egy kiskuty�t, szinte odarobbant el�m. Fel�llt k�t l�bra, mintha csak mondta volna: „engem vigy�l…” Amikor le�ltem, az �lembe kapaszkodott. Nem volt vit�s, T�cs�k volt az �n kuty�m. Nekem rendelte a sors.

Otthon Sutyival hamar megbar�tkoztak. Komoly �s m�ly bar�ts�g volt. Szerencs�re engem is befogadtak, �gy most m�r Sutyival egy�tt k�t bar�tom volt. T�cs�k nagyon vid�m kiskutya volt, mindig bolondozott. Percekig tudott k�t l�bon �llni, egyenes h�ttal, egyenes der�kkal. Szerette az olyan j�t�kokat, amiket ha megnyomtam, muzsik�ltak. Odahozta mindig a j�t�kait, a kezembe adta, hogy nyomjam meg �s f�lrebillentett fejjel hallgatta a zen�j�ket.

H�rom h�napot �lt azut�n, hogy Sutyi meghalt. Csibe kuty�m az utols� este odaadta neki az egyik j�t�k�t. Sosem feledem el a mozdulatot, ahogy betette T�cs�k mell� a kosar�ba a kedvenc macij�t, ami - ha megnyomta - azt mondta „I love you”.  Csibe akkor m�r tudta, amit �n a mai napig nem tudok elfogadni…hogy T�cs�k m�r nem lesz velem t�bb�. Elment Sutyi ut�n, �s elvitte mag�val az "I live you" macit...