
Halloween szimbluma hossz vszzadok ta a kivjt tklmps, az n. Jack-lmpa, amely eredetileg ketts clt szolglt: egyrszt tvol tartotta a gonosz szellemeket, msrszt pedig gy vilgtottak a halottak szellemeinek, hogy azok hazatallhassanak.
A lmps trtnete szintn a kelta hagyomnyban ered: Jack a hiedelem szerint egy rszeges kovcs volt, aki llandan valami trfn trte a fejt. Egy alkalommal magt az rdgt is megviccelte; felzavarta ugyanis egy hatalmas fa tetejre, aztn keresztet rajzolt annak a trzsre. Mivel az rdg irtzott a kereszt rintstl, nem tudott lejnni. Jack csak azutn engedte le az alvilgi figurt a frl, hogy meggrtette vele, hogy nem ksrti t tbb. Amikor Jack meghalt, a mennyorszgba nem engedtk be iszkossga s csnytevsei miatt, m a pokolban sem tallhatott otthonra, mert az rdg haragudott r, amirt korbban tljrt az eszn.
Ehelyett odadobott Jacknek egy izz fadarabot a pokol tzbl, hogy ne kelljen vaksttben kborolnia. Jack beletette a mcsest egy kivjt fekete retekbe (ms forrsok szerint rpba) s azta bolyong lmpsval a mennyorszg s a pokol kztt. A kelta retket (rpt) az amerikaiak idkzben tkre vltoztattk, (lltlag azrt, mert abbl tbb volt nekik) s vilgt srga gmb lassan Helloween szimblumv vlt.

|