Minden id�ben �s minden orsz�gban voltak boszork�nyok. Azokat a f�rfiakat �s n�ket h�vt�k �gy, akik ismert�k a gy�gy�t� szereket, a var�zsformul�kat, a var�zs- �s szerelmi b�jitalokat, n�ha a m�rgeket is. Sokan azt hitt�k, hogy k�pesek befoly�solni az id�j�r�st �s az es�t, vagy sz�razs�got k�pesek el�id�zni. Gy�l�lt�k vagy szerett�k, nagyra becs�lt�k vagy �ld�zt�k �ket. Azt �ll�tott�k – vagy felt�telezt�k –, hogy a szellemek, a halottak, s�t az alacsonyabb istens�gek vil�g�val is kapcsolatban �llnak. �ltal�ban azt tartj�k, hogy az erej�k �r�k�lhet�, a boszork�nys�g adom�nya csal�di tulajdons�g. Az emberek a boszork�nyokat gy�gy�t� szerek�rt, b�s�ges arat�s�rt, j� hal�szzs�km�ny�rt vagy egy�b sz�ks�ges dolgok�rt kerest�k fel. �ltal�ban papn�k vagy alacsonyabb istens�gek k�pvisel�i voltak, akiknek nem sokat jelentett az, hogy vegy�k a f�rads�got, �s �t�rezz�k az egyszer� n�p gondjait. A k�korszakban a j� arat�s, a j� vad�sz- �s hal�szzs�km�ny volt az emberek f� k�r�se. A csord�nak gyarapodnia kellett, �s sok gyermeknek kellett sz�letnie, hogy a t�rzs er�s maradhasson. Err�l gondoskodni a boszork�nyok k�teless�ge volt, ehhez kellettek a r�tusok. Ez val�sz�n�leg a matriarch�lis korszakban volt, amikor a f�rfiak vad�szni mentek, �s a n�k maradtak otthon, hogy gy�gyszert f�zzenek �s m�gi�t �zzenek. T�rt�nelmileg a matriarch�lis peri�dus a Kr. e. IX. �vezred k�zep�t�l a VII. �vezred k�zep�ig tartott. Ebben az id�ben a barlangokat, a f�kat, a Holdat �s a csillagokat n�i jelk�pk�nt tisztelt�k, ami a Nagy Anya kultusz�ban keletkezett, aminek a papn�je asszony volt. Abban az id�ben a f�rfiak val�sz�n�leg a vad�szat isten�hez im�dkoztak, aki az �llatok felett uralkodott. K�s�bb bukkant fel a j�vend�beli �let �s egy m�sik vil�g gondolata. Mert a f�ldi vil�g gy�szos volt, am�g az istenek lakhely�t, egyfajta �denkertet el nem k�pzelt�k, ahol a nyugalom �s a pihen�s helye van, �s �j fiatals�got nem aj�nd�kozott, az �j f�ldre sz�let�s el�k�sz�t�sek�nt. A primit�v emberek f�ltek, hogy saj�t t�rzs�k�n k�v�l sz�letnek �jj�, ez�rt az isten�kh�z im�dkoztak, hogy szeretteikkel egy helyen �s id�ben sz�lethessenek �jj�, hogy eml�kezhessenek r�juk �s megmaradhasson a szeretet�k. Az istennek, aki ilyen �denkertet ural, v�lem�nyem szerint a hal�lnak kell lennie, de valami�rt a vad�szat isten�vel azonos�tott�k, ez�rt szarvat viselt. Bizonyos ideig a hal�l �s a vad�szat isten�nek t�nt, vagy a kultusz k�pvisel�i oltalmaz�j�nak. M�gis f�rfi volt a boszork�nyok vezet�je, �m hangs�lyozz�k, hogy a f�rfi kedvess�g�t �s j�s�g�t a n�k miatt veti be, ahogy az isten egy istenn� hely�re is helyezkedhet �gy, hogy a kultusz gyakorl�s�ban a n� marad a vezet�. Val�j�ban a k�vetkez� t�rt�nhetett: volt egy f�rfi t�rzsistennel szervez�d�tt t�rzsi vall�s, papn�k sora, �s azok a f�rfiak, akik m�gikus r�tusokat �ztek. A f�pap volt a t�rzskultusz alakja, ha r�szt vett az �sszej�veteleken. T�voll�t�ben pedig a papn� uralkodott. A boszork�nyok a legf�bb papr�l, mint a "hal�l isten�r�l" besz�ltek, �s arr�l, hogy a t�lvil�gon minden t�le f�gg. Nemcsak a k�vetkez� vil�gban val� �letre gondoltak, hanem a felt�mad�sra (az �jj�sz�let�sre) is. Ez istennek �gysz�lv�n egy vid�m vad�szter�lete, ahol az egyszer� n�p a rokon �rzelm�ekkel tal�lkozhatott, a k�pess�g�k szerint t�bb�-kev�sb� kellemes k�r�lm�nyek k�z�tt. Aki megszolg�lta, annak a k�v�nt id�ben �s a v�lasztott k�rny�ken k�vetkezett be az �jj�sz�let�s. Aki test�vel �s term�szet�vel a F�ld�n istennek al�rendelte mag�t �s im�d�ja volt, az egy isten �ltal l�trehozott �denkertbe ker�l, ahol k�l�nleges el�ny�ket �lvezhet, �s az istenn� gondoskodik arr�l, hogy a miel�bbi �jj�sz�let�se ugyanabban a t�rzsben t�rt�njen meg. Manaps�g az �jj�sz�let�st a boszork�nyk�r alatt �rtj�k, amihez l�tsz�lag a reinkarn�ci� v�gtelen l�nca sz�ks�ges, sz�momra m�gis azt jelenti, hogy id�vel hatalmass�gg� v�lhatunk, akit Nagy Halottnak h�vnak. Err�l k�zelebbit azonban nem tudhattam meg. Sz�momra f�listeneknek, a szenteknek t�nnek. A k�s�bbiekben lehet�v� v�lt, hogy n�k vezess�k a r�tus v�grehajt�s�t, j�llehet a k�s�bbiekben is sok f�rfi volt k�zt�k, akik azt�n boszork�nymesterek lettek. A Biblia mes�l nek�nk egy szeg�ny endori boszork�ny �ld�z�s�r�l, aki titokban m�k�d�tt, miut�n a t�bbi boszork�nyt ki�zt�k az orsz�gb�l. Mes�l nek�nk Huldah var�zsl�n�r�l, aki Jeruzs�lemben �lt, �s a kir�lyi tan�csban olyan vall�si k�rd�sekre v�laszolt, amelyekre m�g maguk a f�papok sem voltak k�pesek v�laszolni. Mindemellett nem szabad azokr�l a szerencs�tlen k�vetkezm�nyekr�l megfeledkezn�nk, amiket a k�z�pkorban a n�k alacsony helyzete v�ltott ki. Akkoriban az egyh�zi hagyom�nyokba �tk�z�tt ennek az �llapotnak a jav�t�sa, �s az, hogy a n�ket a kereszt�nys�g el�tti helyzetbe emelj�k vissza. Paracelsust, aki egyik k�nyv�ben az asszonyokat dics�rte, ez�rt t�madt�k �s "asszonyim�d�k�nt" h�rbe hozt�k. Err�l �rt P. Hughes: "Mivel sok asszony tudat�ra �bredt a leig�zotts�g�nak �s visszautas�totta, egy titkos vall�s keletkezett, melyben a n� fontos szerepet j�tszott, �s a szexu�lis �letet a hamupip�kei szerepb�l b�szke miszt�riumm� emelte. Ez a vall�s pszichol�giai mened�ke volt az �rz�ki �r�m�knek, az elnyomott vagy f�rfias n�knek, �s azoknak, akik szem�lyes csal�d�sokt�l vagy idegi zavarokt�l szenvedtek, illetve akiknek a hagyom�nyos egyh�z nem adhatott seg�ts�get." Ez az �sszekusz�lt helyzet b�rta r� azokat, akik a boszork�nys�got nemcsak �si vall�snak tekintett�k, hogy boszork�nny� v�ljanak. A kultikus gyakorlatok sok nyugalmat, b�k�t �s �r�m�t adtak, az �joncok m�gis megterhel�st jelentettek a kultusz sz�m�ra. Hogy a sz�mtalan k�mnek ne legyen lehet�s�ge az �rul�sra, m�r eg�szen kor�n csak azonos v�r� csal�dokb�l, azaz boszork�nycsal�dokb�l fogadtak �joncokat. A tiszteletad�s k�l�nf�le ritu�l�i, a futna �s a nagy miszt�rium titka voltak azok, amiket m�gi�nak neveztek, �s t�bb�-kev�sb� titokban tartottak, csak csal�di k�z�ss�gben adva tov�bb. Palesztin�ban, de n�h�ny m�s vid�ken is, k�tfajta boszork�ny �lt: a var�zsformul�kr�l nem tud� f�gy�jt�k �s keresked�k, �s azok a boszork�nyok, akiknek eredete a papokkal �s papn�kkel egy�tt visszavezethet� egy �si, val�sz�n�leg k�korszaki vall�sig. Csak ezen a m�don lehet beavatni (a k�rbe val� felv�tel) valakit, �s r�szes�lhet a k�l�nleges �si tanokban. Az egyh�z kezdetben nem t�r�d�tt a boszork�nyokkal, de amint a p�pas�got szil�rdan megalapozt�k, az egyh�z a boszork�nykultusszal gy�l�lt riv�lisk�nt b�nt �s kiirt�suk c�lj�b�l kutatta fel k�pvisel�it. A purit�nok is �r�mmel vett�k �ket �ld�z�be, de a k�t t�z k�z�tt is felvir�gzott a boszork�nys�g. Az egyh�znak a 11. sz�zadt�l sz�mos vesz�lyes ellens�ge lett. D�l-Eur�p�ban p�ld�ul elterjedt a manicheizmus tana. K�l�nf�le szekt�ik b�k�ben �ltek egym�ssal, �s a katharokkal egy�tt sok k�z�s dolguk volt. Voltak saj�t p�sp�keik �s diak�njaik. Al�zattal voltak a "Perfectik", az apostolok el�tt, nekik majdnem isteni tiszteletad�ssal ad�ztak. Levetett�k magukat el�tt�k, �s �ld�s�rt im�dkoztak. Egym�s k�zt a "Perfectihez" is im�dkoztak. De ez a tiszteletad�s nem �t mag�t illette, hanem a szent lelket, aki szem�ly�ben al�sz�llt k�z�j�k. Az egyh�z a katharokat a sz�rakoz�s �s a kicsapong�s szabadoss�g�val v�dolta, m�g n�h�nyan az apostolok k�z� nem ker�ltek. A l�lekv�ndorl�s tan�t hirdett�k, m�g a "Perfectik" a hal�l ut�n a mennyorsz�gba ker�ltek. Azzal is v�dolt�k �ket, hogy egyeseket r�besz�ltek arra, hogy az egyh�znak egyetlen fill�rt se fizessenek. Hasonl� szekt�k voltak a waldensek �s az albigensek. R�luk gyakorlatilag csak annyit tudunk, amit az egyh�z mondott. E szekt�k elleni v�dakhoz a boszork�nys�g is hozz�tartozott. Keresztes hadj�ratot is vezettek ellen�k, ahol sok h�v�ket legyilkolt�k, �gyhogy a szekt�k a f�ld al� rejt�ztek. Az �ld�z�s azon pog�nyok ellen ir�nyult, akik az emberekt�l elhagyatott pusztas�gokban laktak, ahol az �si vall�st tov�bb gyakorolt�k. A k�v�l�ll�k �ltal�ban azon a n�zeten voltak, hogy minden pog�ny �s boszork�ny k�nyszeresen haretikus. Az �ld�z�s e szakasz�ban a legk�l�nf�l�bb hamis elk�pzel�sek terjedtek el, �gy lettek a boszork�nyok �regasszonyok, akik sepr�ny�len lovagolnak a leveg�ben. De egy boszork�ny se rep�lt soha sepr�ny�len, sem m�sk�ppen a leveg�ben. �m val�ban l�tezik egy term�kenys�gi var�zslat, aminek a j� arat�st kellett el�id�znie, �s a v�grehajt�s�hoz a boton vagy sepr�n val� lovagl�s is hozz�tartozott, mint egy vessz�parip�n. Bizonyos boszork�nyok e r�tus v�grehajt�sa el�tt nagy ugr�sokat tettek, amivel a vet�s sz�rba sz�kken�s�t akart�k el�rni. A korai perek tan�val bizony�tott�k, hogy a v�dlottat boton vagy sepr�n l�tt�k a mez�n (nem a leveg�ben!) kereszt�llovagolni. Ezek gyakran bizony�t�kk�nt szolg�ltak arra, hogy az illet� term�kenys�gi var�zslatot v�gzett, ami b�ntetend� volt. A castletowni m�zeumban l�that� ilyen bot, amelynek a legfels� v�ge fallosz alak�ra van faragva, hogy megig�zhesse a term�kenys�get. Isle of Man-en 1617-ben megfigyeltek egy asszonyt a term�kenys�gi r�tus gyakorl�sa k�zben. B�r�s�g el� vitt�k, r�bizony�tott�k, �s a piacon meg�gett�k a kisfi�val egy�tt, mivel abb�l indultak ki, hogy a gyermek szok�s szerint m�r nagyon fiatal �veiben beavatott. Ez az eset megmutatta, hogy az �regasszony boszork�ny csak egy mesealak, fiatal asszony is lehetett boszork�ny. Mivel m�r az eg�sz fiatal gyermekeket beavatt�k, k�zt�k mindenf�le kor� volt. A t�rgyal�si jegyz�k�nyvben gyakran elhangzott: "K�t boszork�nyra bizony�tott�k r�, �s �ket �gett�k meg, tizenhat �ves fiatal l�nyokat, akik �tkozottul csinosak voltak." A boszork�nyok m�r illegalit�sban �ltek, amikor m�g kilencmilli�t �ld�ztek �s k�noztak hal�lra k�z�l�k Eur�p�ban. �regasszonyokat, akik egyed�l �ltek, akiket nem szerettek, v�doltak meg, k�l�n�sen, ha egy macsk�t is tartottak, r�ad�sul t�rsalogtak vel�k, vagy magukban besz�ltek, mint ahogy azt oly sok �regasszony megteszi. Ilyen v�dak �rt�k a t�bbs�g�ket, mik�zben – f�leg a boszork�nyokat – levetk�ztett�k, megk�nozt�k �s v�z al� mer�tett�k. A hivatalos boszork�nykeres�ket j�l fizett�k. Angli�ban Matthew Hopkins p�ld�ul nagyon j�l meg�lt ebb�l. A purit�n egyh�zban nem kedvelt embereket megk�nozt�k, boszork�nyk�nt elh�res�ltek, �s jelent�s p�nzjutalmat s�p�rtek be �rt�k. Gyakran v�doltak meg �regasszonyokat, mivel �ket k�nnyebb volt akaszt�f�ra vagy m�gly�ra juttatni, mint azokat, akik hetekig kib�rt�k a k�nz�st. Innen ered az �si boszork�nyhit mes�je. Val�sz�n�tlen, hogy ezeknek az �regasszonyoknak b�rmelyike t�nylegesen boszork�ny lett volna, olyan, akit beavatottnak lehetett volna nevezni. Ink�bb gy�gyf�veket ismer� �regasszonyok lehettek. De visszamehet�nk sokkal kor�bbi id�kig is: Arne Runeberg D�ni�ban tal�lta meg egy boszork�ny s�rj�t a bronzkorb�l. A dr�ga kardok �s arany �kszerek mellett ennek a n�i m�gusnak egy bronzcs�sze is volt a birtok�ban, amiben a k�vetkez�k voltak: egy hi�zkarom, egy meny�tcsont, egy k�gy� gerincoszlopa, kit�pett �s darabokra t�rt l�fog, egy �berk�ris �ga, ny�rfasz�n, egy vas k�spenge, egy bronzhuzal, k�t darab vask�, sz�mos kis csont, t�zk� �s agyag. Ebb�l is l�tszik, milyen eredet� ez a szok�s. Nemcsak a skandin�v mond�kban vannak hasonl� szok�sok, m�s eur�pai n�pek�ben is. Az �si kelt�k druida papjai is hajtottak v�gre term�kenys�gi r�tusokat, �s k�pesek voltak m�gikus (hipnotikus) �lmot okozni. A latin �s kelta �r�k is adtak nek�nk h�rt a druid�kr�l. Franciaorsz�gban �s �rorsz�gban elfogadt�k, hogy ez a kultusz eredetileg Angli�b�l sz�rmazik. Az �kori Pl�nius is azt jelentette, hogy a m�gia val�sz�n�leg Angli�b�l ker�lt Perzsi�ba. Keveset tudunk a druid�k tanair�l, de azt igen, hogy hittek a reinkarn�ci�ban. Caesar jelent�se szerint az volt a v�lem�ny�k, hogy "a l�lek nem pusztul el, hanem az egyik testb�l a m�sikba megy a hal�l ut�n. Az ilyen hitt�l az emberek b�trabbak lesznek, nem kell f�lni�k a hal�lt�l." Caesarr�l a De Bello Gallicoban szint�n eml�t�st tesz a j�sn� – aki druidan� –, akinek m�g a druid�k el�tt kellett �lnie. K�pes volt megv�ltoztatni az alakj�t, �s l�tsz�lag birtok�ban volt a boszork�nyok minden ismertet�jegy�nek, de mindenekel�tt mindenfajta csapad�kot k�pes volt el�id�zni, mik�zben valamely v�zn�l egy ruh�tlan sz�zzel t�rsalgott. A kereszt�nyek megv�dolt�k, hogy a gyerekeket pog�nys�gra "kereszteli", �s f�ltek a var�zserej�t�l, amit az �rd�gnek tulajdon�tottak. Csak a titkos tanokat tanul� �s gyakorl� beavatottak vehettek r�szt a gy�l�sein. A druid�k hit�t �s tan�t jobban meg kell ismern�nk (pl. n�luk l�tezett-e t�bb szekta), hogy megtudhassuk, volt-e vajon k�zt�k �s a boszork�nyok k�z�tt valamilyen kapcsolat. A boszork�nys�gnak eg�szen ortodoxnak kellett lennie, ak�r a magas ak�r az alacsony n�v�n. De az is lehet, hogy csak egy n�sereg fant�ziad�s vall�sa volt, vagy egyszer�en a primit�vek vall�sa, aminek semmi k�ze semmilyen �rtelmes dologhoz. Ezek a tanok sokf�l�k lehettek a k�l�nb�z� id�kben �s a k�l�nf�le t�jakon. Az �n benyom�som szerint a kelta n�p el�dei a boszork�nys�got �ltal�nos vall�sukban egyenrang�nak tartott�k a saj�t isteneikkel, �s a druid�k helyesnek �s j�nak tartott�k, hogy a n�peknek saj�t isteneik vannak, �s ezeket tisztelik. Lassan elterjedt a kelta eszme, amihez az istenn� m�tosza tartozott. Ez a jelent�ktelen kelta istenn� sz�ps�g�vel �s kedvess�g�vel er�s v�ltoz�st okozott a primit�v vad�szkultuszban. Ez csak az �n szem�lyes v�lem�nyem, egy gyan�, nem a r�tusokat �s az im�kat akartam taglalni. Term�szetesen lehetett ellent�t is az ortodox, kelta kultusz primit�v hitform�ja �s gyakorlata, �s a r�mai inv�zi� �s a kereszt�nys�g k�z�tt. Ebben a g�r�g �s r�mai miszt�rium-vall�sok hat�sa is szerepet j�tszhatott. A sz�szok inv�zi�ja ut�n t�rt�nt val�sz�n�leg a r�mai-brit kereszt�ny be�raml�s, ami azt�n �tg�zolt a boszork�nys�gon, mivel az inv�zi�t az �si istenek b�ntet�s�nek tekintett�k, ami�rt a boszork�nyisteneket im�dt�k. Lehet v�letlen is, hogy Mexik�ban az eur�paihoz nagyon hasonl� boszork�nykultusz alakult ki az el�-kolumbiai id�kben. Ebben egy istenn� vagy boszork�nykir�lyn� szerepelt, akit mindig ruh�tlanul �br�zoltak, bottal a kez�ben vagy rajta lovagolva, mint az �rintetlens�g vagy a ritu�lis tisztas�g jelk�p�t, amire az eur�pai boszork�nyok is nagy hangs�lyt helyeztek. A n�k gy�l�seiken mindig ruh�tlanok voltak, de egy nyak�ket vagy r�vid nyakbaval�t (a n�i boszork�nyok Eur�p�ban is nagyra �rt�kelt�k a nyakl�ncokat) viseltek. Mexik�ban a f�rfiak ide-oda leng� b�rt viseltek, mint az �r boszork�nyok, de ezt bizonyos cerem�ni�kn�l levett�k. Az indi�nok nem cs�kolt�k meg egym�st, de gyeng�den �dv�z�lt�k. Hagyom�nyosan kicsi szob�kban dolgoztak, aminek festettek voltak a falai, hogy – mint �ltal�ban a boszork�nyok k�r�ben – fel�breszthesse az �sszetart�s erej�t. Mivel lehetetlen, hogy m�r Kolumbusz el�tt az �ce�non kereszt�l bek�vetkezett volna egy kult�r�lis csere, �gy val�sz�n� lehet, hogy hasonl� okok hasonl� hat�st id�ztek el� az Atlanti-�ce�n mindk�t partj�n. N�ha lehetetlennek t�nhet, hogy b�rmilyen kultusz be�ll�totts�g�ban ilyen sok�ig v�ltozatlanul meg�rz�dj�n, ez esetben pedig nemcsak a vall�si legenda, hanem a r�tus, a szertart�sok �s hat�suk is fennmaradt. A vall�s is, a n�p is, a nyelve is megv�ltozhat, de ebben az esetben mindez v�ltozatlan marad. A kereszt�nys�g bet�r�se ut�n a boszork�nyoknak el kellett rejt�zni�k. A sz�szok uralma alatt rejtett k�z�ss�gekbe h�z�dtak vissza, Walesbe vagy Cornwallba menek�ltek. Sok kultusztag egy�tt �lt a kor�bbi bennsz�l�ttek megmaradt tagjaival, olyanokkal, akiket a h�d�t�k nem �rhettek el. A k�s�bbi gener�ci� a sz�k�s �lelem k�vetkezt�ben a nagyokhoz, a j�l t�pl�lt sz�szokhoz k�pest kis fajt k�peztek, akikr�l azt tartott�k, val�sz�n�leg a t�nd�rekkel �s a t�rp�kkel val� h�zass�g �tj�n keveredtek. �k voltak az apr�n�p, a piktek. Ezek azok a vad vad�szok, akiknek rejt�zni�k kellett, mert tudtak m�gikus r�tusaikr�l, �s m�rgezett nyilakat haszn�ltak, �gy �rthet� m�don gy�l�lt�k �s f�lt�k �ket. Egy ismer�j�k verset is �rt err�l, ami a k�vetkez�k�ppen hangzik: A szikl�s hegyen felfel�, A mocsaras szurdokban lefel�. Nem mer�nk vad�szni A kicsi f�rfiakt�l val� f�lelemb�l. A kicsi f�rfiak f�lelmetesek, �s nem szeretik, ha m�sok �tk�borolnak a ter�let�k�n, de ha bar�ts�gosak vagyunk vel�k, bar�ts�gosak �s seg�t�k�szek lesznek. Az Isle of Man-en van egy t�nd�r-h�d, amelynek a d�li oldal�r�l senki nem kelhetett �t an�lk�l a m�sik partra, hogy �dv�z�lte volna az elfeket. Ez a szok�s abb�l az id�b�l sz�rmazik, amikor az �szaki oldalon m�g az � saj�t kir�lys�guk �llt, amely gyakran h�bor�ban �llt d�llel. Egyszer az �szakiak hirtelen megrohant�k a d�lieket, �s a lak�ikat vissza�zt�k, akik tettek m�g egy k�ts�gbeesett k�s�rletet az ellen�ll�sra. A h�d�ll�son vonultak, mikor hirtelen a v�g�n t�zk�vel ell�tott, fekete massz�val bekent gy�k�ny nyilak felh�je lepte el a t�mad�k h�tv�dj�t. Az �szakiak ismert�k a nyilakat, tudt�k, hogy ak�r egy karcol�suk is a hal�lukat jelentheti. A ki�lt�sra: – Menek�ljetek, mert megt�madtak a kis f�rfiak! – a behatol�k menek�l�sre fogt�k a dolgot. A k�s�bbi id�kben ezt t�nd�rmesek�nt mes�lt�k a gyerekeknek, mert az emberek szeretik a csod�latos dolgokat. De k�ts�gtelen�l �gy esett meg. �gy tizen�t �vvel ezel�tt �pp ilyen rettenet kit�r�s�t �ltem �t Borne�n, hasonl� surrog�s id�zte el�. Ezek a nyilak k�r�lbel�l olyan hossz�ak �s v�konyak voltak, mint egy-egy vastagabb k�t�t�. Egy karcol�s harminc m�sodpercen bel�l merevg�rcs�t okoz, n�h�ny perc m�lva pedig be�ll a hal�l. �letemben nem futottam m�g olyan gyorsan, mint akkor.

Forr�s: G.B. Gardner: Minden id�k boszork�nyai (r�szlet)