Halottak napj�t november 2-�n 998 �ta tartja meg az egyh�z. Ez az �nnep �sszef�gg azzal a sz�zadv�gi szorong�sos hangulattal, mely 1000-re a vil�gv�g�t v�rta. Ilyen elk�pzel�sek mellett igyekeztek a halottakkal "j�ban lenni", az elhunytak szellemeivel j� bar�ts�gba ker�lni. A s�rokon gyerty�t gy�jtottak, hogy "szeg�ny, f�z�s lelkek annak f�ny�n�l melengethess�k magukat".

A november 2-i halottak napja konkr�tan Sz. Odil� clunyi ap�tt�l (962-1048,) ered. � ezt az eml�knapot a Cluny anyaegyh�z al� tartoz� minden benc�s h�zban bevezette. Ez a rendelete (998) mindm�ig fennmaradt. Hamarosan pedig a benc�s renden k�v�l is meg�nnepelt�k, a 14. sz�zadt�l R�ma is �tvette.

E napon gyerty�kat, m�cseseket gy�jtunk elhunyt szeretteink eml�k�re. Ehhez a szok�shoz azonban t�bb n�pi hiedelem is kapcsol�dik. N�melyik szerint ennek az a c�lja, hogy a vil�gosban a "v�letlen�l kiszabadult lelkecsk�k" �jra visszatal�ljanak a maguk s�rj�ba, ne k�s�rtsenek, ne nyugtalan�ts�k az �l�ket.

Magyar ter�leteken szok�s volt ilyenkor a s�rok megtiszt�t�sa, rendbe hoz�sa is. Ilyenkor fel is d�sz�tik a s�rokat. Vir�gokat, manaps�g pedig koszor�kat visznek az elhunytak tisztelet�re.

A n�p ajk�n ennek a szok�snak is megvan a magyar�zata: az�rt kell megsz�p�teni ilyenkor a s�rokat, hogy a halottak sz�vesen maradjanak lakhely�kben. A n�phit szerint ilyenkor ugyanis hazal�togatnak a halottak. Ez�rt sokfel� szok�s volt, hogy sz�mukra megter�tettek, kenyeret, s�t, vizet tettek az asztalra. A bukovinai magyarok k�r�ben pedig m�g a temet�be is vittek ennival�t.

Aki ezeken a napokon nem tud kimenni a temet�be, az otthon gy�jt gyerty�t. Zent�n Mindenszentek napj�n a csal�d minden tagja meggy�jt egy gyerty�t, azt tartott�k, hogy aki� a legel�sz�r le�g, az hal meg leghamarabb.